A Publicus Intézet nagymintás kutatásában arra a kérdésre próbált választ kapni, hogy miképpen látják a magyar választók a hazai szélsőjobb előretörését, illetve hogyan viszonyulnak a Jobbik esetleges kormányzati szerepvállalásának lehetőségéhez. A kutatás eredményeiben jól látható, hogy társadalom egyértelműen megosztott abban a kérdésben, hogy vajon túlzott befolyásra tesznek-e szert a szélsőséges erők: 10-ből 3-an tartanak egy ilyen fordulattól, 4-en viszont nem.

A megkérdezettek abban a kérdésben sem egységesek, hogy a Fidesz vajon koalícióra lépne-e a Jobbikkal a kormánytöbbség biztosítása érdekében (40 százalék szerint nem, 33 százalék szerint pedig igen), ugyanakkor a többség egyértelműen nem helyeselne egy ilyen szövetséget.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar társadalomban erősen jelen van a gazdagokkal, a multikkal, illetve az elittel szembeni bizalmatlanság, ellenszenv: a megkérdezettek háromnegyede jobban megadóztatná módosabb polgártársait, 65 százalékuk kizsákmányolóként tekint a multinacionális vállalatokra, míg pártszimpátiától függetlenül 10 válaszadóból 7 gondolja úgy, hogy mindkét oldal politikusai kizárólag a saját érdekeiket tartják szem előtt.

A tavasz folyamán folyamatosan erősödő, végül az európai parlamenti választáson meglepően jó eredményt elérő Jobbik kapcsán a szélsőségesség kérdése különösen aktuálissá vált. A Publicus Intézet igyekezett kutatásában körübejárni, hogy az emberek miként viszonyulnak a politikai exrémitásokhoz, egyáltalán annak érzékelik-e a Jobbik jelenlétét. A kutatás eredménye alapján tíz emberből hét szerint a szélsőségesség veszélyes jelenség, viszont van egy markáns réteg – a megkérdezettek közel negyede (24%) –, akik határozottan tagadják ezt.

A megkérdezettek fele látja úgy, hogy van ma olyan párt Magyarországon, amely szélsőséges eszméket képvisel; a nagy többség (68%) pedig a Jobbikot jelöli meg első helyen ilyen pártként. Megosztott ugyanakkor a társadalom abban a kérdésben, hogy vajon túlzott befolyásra tesznek-e szert a szélsőséges erők: 10-ből 3-an tartanak egy ilyen fordulattól, 4-en viszont nem. A megkérdezettek fele szerint a Jobbik be fog jutni a Parlamentbe, de közel ugyanennyien (44%) ennek a fordulatnak nem örülnének, ugyanakkor 10-ből 3-an kifejezetten szeretnék, hogy a Jobbik a következő választás után parlamenti párt legyen. Érdekes különbségeket mutat a pártpreferencia ebben a kérdésben: míg a szocialista szavazók határozottan (75%) nem örülnének, ha a Jobbik bejutna a törvényhozásba, addig a Fidesz szavazói megosztottak a kérdésben: fele örülne, fele nem.

A kormány által összeállított válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag részeként adókötelessé válnak a munkáltatók által a munkavállalóknak béren kívüli juttatásként nyújtott különböző utalványok.

A Publicus Research 500 a hazai vállalat vezetője körében végzett, a válság általános hatásait vizsgáló felmérésében többek között arra is kíváncsi volt, hogy jelenleg milyen mértékben van jelen ez a típusú juttatási forma a bérezési rendszerekben, illetve a kormányintézkedés hatására milyen esetleges változtatásokra szánják el magukat a cégek az utalványozás jövőbeni működtetésével kapcsolatban.

A felmérés szerint a megkérdezett cégek fele (53%) ad a munkavállalóinak valamilyen utalványt béren kívüli juttatásként. Az étkezési hozzájárulás az, amelyet a cégek a legnagyobb arányban biztosítanak a dolgozóiknak: megkérdezett vállalatok fele (50%) említette. Ezt követi jelentősebb lemaradással az utazási csekk (16%) és az ajándékutalvány (9%).

A cafeteria utalványok adókötelessé tételéről a megkérdezett cégek elsöprő többsége (91%) értesült. Csupán 6% válaszolt úgy, hogy a megkeresés időpontjáig nem hallott még erről az intézkedésről. Az adókötelessé váló utalványok sorsa kérdéses. A megkérdezett cégvezetők több mint egyharmada (37%) nem hozott még döntést a kérdésben, majdnem az egynegyede (23%) egyszerűen megszűntetné ezt a fajta juttatást és nem osztana több utalványt a dolgozóinak. További 16% válaszolt úgy, hogy lehetőség szerint annyira csökkentené az utalvány összegét, hogy az a megnövelt adóösszeggel együtt beleférjen a cég kialakított költségkeretébe. Tíz cégvezetőből csupán egy (12%) az, aki nem változtatna az utalvány összegén és kifizetné a megemelkedett közterhetek, míg mindössze 5% aki az utalvány összegével megnövelné az alkalmazott bruttó bérét.

Tehát összességében a cégek közel ötöde (17%) esetében tűnik a munkavállalókra nézve hatástalannak az utalványok adókötelessé tétele. Tíz cégből négy (39%) esetében azonban többé, vagy kevésbé de várhatóan csökkenni fog a juttatás, míg a cégek valamivel több mint egyharmada (37%) esetében a vezetők még nem hozták meg az ezzel kapcsolatos döntést.