A Publicus Research - a korábban megkezdett kutatássorozat folytatásaként -500 hazai cégvezetőt kérdezett telefonon és on-line, és a kis- és középvállalkozói szektorban érzékelhető válság hatásait és az ezekre adott válaszreakciókat térképezte fel. Aktuális jelentésünkben azokra a véleményekre és lehetőségekre térünk ki, amelyek a kormánynak a válság kezelésére összeállított program keretén belül megfogalmazott munkáltatói járulék csökkentésére vonatkoznak. A négy megkérdezett vezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, azonban annak mértékét csak kevesen tudják pontosan.

Tíz cégvezetőből csupán három "találta el" az 5%-ot. 21 százalék viszont úgy gondolja, hogy a járulékok érdemben nem csökkennek. A járulékcsökkenés következtében felszabaduló forrásokat leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a cégvezetők, bár a legtöbben (18%) még bizonytalanok ebben.

Amennyiben a cégvezetők valóban eképpen használják fel a járulékcsökkenés nyomán megmaradó forrásokat, a kormány csökkentéssel elérni kívánt céljai jórészben teljesülhetnek. Azt azonban, hogy ez mennyire járul hozzá a gazdasági válság enyhítéséhez még nem tudjuk megítélni.

A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága ugyanitt 5 százalék. A Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása tehát azt jelzi, hogy ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, minden bizonnyal hárompárti parlament alakulna a Fidesz, az MSZP és a Jobbik részvételével, míg a jelenlegi parlamenti kis pártok nem kerülnének be az országgyűlésbe. A 3500 fő megkérdezésén alapuló nagymintás kutatás már az európai parlamenti választás eredményét is tükrözi, lévén az adatfelvétel a nevezett esemény után történt. Azt, hogy a Fidesz újonnan szerzett tíz százalékpontnyi szavazójának többsége a bizonytalanok köréből érkezhetett és csak lazán kötődik a párthoz, az is bizonyítja, hogy a biztos szavazó, pártot választani tudók körében márciushoz képest a Fidesz nem növelte támogatottságát: itt továbbra is 68 százalékon áll a párt.

 

Jelen kutatás is alátámasztja azt a tételt, amely szerint az MSZP elsősorban a 60 év felettiek körében népszerű; ebben a körben a teljes lakosságra vetítve 17 százalékos a szocialisták támogatottsága. A Fidesz esetében pont fordított a helyzet: a legnagyobb ellenzéki pártért a 60 év felettiek átlagon alul „lelkesednek”, 32%-ot tudhatnak maguk mögött ebben a rétegben.

A Jobbik jelenlegi szavazóinak „előéletére”, azaz korábbi pártpreferenciájára is kíváncsiak voltunk. Világosan látszik, hogy a legtöbben, 10-ből közel 4-en (37%) úgy emlékeznek, hogy 2006-ban a Fideszre adták szavazatukat. Negyedük (25%) úgy emlékszik, hogy 2006-ban nem szavazott, ennél valamivel kevesebben, mintegy 17 százalék pedig a szocialista párt korábbi szavazójának vallotta magát. A korábban nem szavazók jelensége azért is érdekes, mert általános történelmi tapasztalat, hogy a szélsőséges pártok nagy áttöréseiben jelentős szerepet játszanak az első szavazók, akik később is hajlamosak kitartani a szavazói aktivitásuk előtti viszonyokkal szembeni lázadás mellett. Jó példa erre a ’29-es németországi vagy a ’39-es magyar parlamenti választás. 

A 2006-os MIÉP-Jobbik választási szövetségre a jelenlegi Jobbik-szavazók 8 százaléka adta voksát. Természetesen ezt az eredményt azzal a szűkítéssel kell értelmezni, hogy a tapasztalatok szerint utóbb a szavazók hajlamosak elfelejteni, illetve másként emlékezni, valójában melyik pártra adták a szavazatukat. Jelen esetben többen emlékeznek úgy, hogy 2006-ban a Fideszre adták szavazatukat, akik valójában a szocialistákra szavaztak; ennek fényében valószínű, hogy több volt szocialista szimpatinzáns található meg most a Jobbik szavazótáborában, mint ahányan azt bevallják.

A Publicus Intézet a július elején végzett felmérésében arra volt kíváncsi, hogy maguk a budapestiek hogyan érzékelik saját városukat és mindezek fényében miként ítélik meg a városvezetés, illetve konkrétabban Demszky Gábor munkáját. A felmérésből kiderül, hogy túl azon, hogy a megkérdezettek döntő többsége (78%) szerint ma Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok, hasonlóan pesszimistán (74%) vélekednek Budapest helyzetéről is.

Ezen eredmény mögött felsejlik a városvezetővel szembeni elégedetlenség is. A fővárosban lakók 70%-a gondolja úgy, hogy az tenne jót a városnak, ha új polgármester érkezne, és csupán a fővárosiak 17% mondja azt, hogy Budapestnek Demszky Gábor további munkája a hasznára válna. Ezek után nem tűnik meglepőnek arra a kérdésre kapott eredmény sem, amelyben a konkrét szavazási hajlandóságra kérdeztünk rá. Amennyiben Demszky Gábor korábbi ígéretei ellenére mégis elindulna a főpolgármester választáson tíz választókorú közül kb. minden második szavazatára számíthat.

Demszky Gábor alacsony támogatottságát jelzi az a tény is, hogy a felmérés adatai szerint az más pártra szavazók mellett maguk a biztos SZDSZ szavazók is többnyire kihátráltak mögüle és megvonták a bizalmukat tőle. Így a biztos SZDSZ szavazóknak jelenleg csupán a 42%-a szavazna a saját jelöltjére, vagyis ebben az esetben Demszky Gáborra.