Flash
18
Mar
SuperAdmin írta 11:52-kor

Publicus Intézet Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9 és 14 között, 1054 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az egészségügy megítélését. Tíz megkérdezettből heten elégedetlenek az állami egészségüggyel, ez hibahatáron túli növekedés a másfél évvel ezelőtti mérésünkhöz képest. A megkérdezettek kétharmada szerint az állami egészségügyben tapasztalt állapotok az utóbbi években romlottak. A válaszadók több mint fele az elmúlt pár évben fizetett hálapénzt, és majdnem felük a várólisták megkerüléséért (is). Tíz megkérdezettből majd' hat szerint a kormány felelős a kialakult állapotokért, és kétharmad akár vizitdíjat is hajlandó lenne fizetni, ha javulna az egészségügy állapota.

A válaszadók kétharmada (67 százalék) vett igénybe valamilyen ellátást az állami egészségügyi rendszerben. Tíz megkérdezettből heten (70 százalék) elégedetlenek az állami egészségüggyel, ez hibahatáron túli növekedés a másfél évvel ezelőtti mérésünkhöz képest. 

Az összes vizsgált társadalmi csoport elégedetlen az egészségügyi rendszerben tapasztalt állapotokkal, leginkább a bizonytalan szavazók (78 százalék), és a 30-44 év közöttiek (79 százalék) - legkevésbé a Fidesz szavazók (49 százalék, 48 ellenében).

egeszsegugy_elegedett_2017_03.png

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint az állami egészséügyben tapasztalt állapotok az utóbbi években romlottak. Míg másfél évvel ezelőtt ebben a kérdésben pártokon átívelő egyetértés mutatkozott, most egy vizsgált társadalmi csoport, a Fidesz szavazók másként gondolkodnak ebben a kérdésben, többségük (46 százalék, 40 ellenében) szerint javultak az állapotok.

Mindazonáltal, a többiek szerint egyértelműen romlottak, leginkább az MSZP (85 százalék) és a Jobbik (74 százalék) szavazói szerint.

egeszsegugy_allapotok_2017_03.png

A megkérdezettek több mint fele (52 százalék), fizetett hálapénzt az elmúlt években, leginkább a diplomások (58 százalék) és a Budapesten élők (56 százalék). A hálapénz fizetés arányában nem történt érdemi változás az elmúlt másfél évben

egeszsegugy_halapenz_2017_03.png

A megkérdezettek fele (48 százalék) körében előfordult, hogy várólistára került, leginkább a diplomások (56 százalék) és a 18-29 éves korosztály (57 százalék), míg legkevésbé a Fidesz szavazók (36 százalék) körében.

Azok majdnem fele (47 százalék) akik igénybevették az állami egészségügyi ellátást, és fizettek hálapénzt, a várólisták megkerüléséért (is) fizettek. Leginkább a Jobbik szavazók (69 százalék), legkevésbe az MSZP szavazók (23 százalék) tapasztaltak ilyent. 

egeszsegugy_varolista_2017_03.png

Tíz megkérdezettből majd' hat szerint (56 százalék) a kormány felelős a kialakult állapotokért, négy százalékpontos növekedés a másfél évvel ezelőtti mérésekhez képest. Most már a pénzhiány került a második helyre az okok sorában, (11 százalék említette), míg az ellenzék, a korábbi kormányok felelősségét kevesebben (7 százalék) látják súlyosnak.

A fontosabb okok sorrendje minden vizsgált társadalmi csoportban megegyező, egyedül a Fidesz szavazok gonodolkodnak némileg másként. Az ő körükben is első helyen vannak azok akik szerint a kormány a felelős (35 százalék), ám a második helyen az ellenzék, és a korábbi kormányok felelősségét említik (10 százalék), és a harmadik helyre került a pénzhiány (8 százalék). A Fidesz szavazók körében a legmagasabb azok aránya, akik nem tudnak semmilyen okot sem megnevezni (28 százalék).

egeszsegugy_felelos_2017_03.png

A válaszadók kétharmada (63 százalék) akár vizitdíjat is hajlandó lenne fizetni, ha a befolyó pénzt az állam az egészségügy fejlesztésére fordítaná. Ebben a kérdésben teljes egyetértés mutatkozik minden vizsgált társadalmi csoportban, és mindenhol hajlandó lenne fizetni a többség.

Leginkább az MSZP szavazók (78 százalék), és a diplomások (68 százalék), míg legkevésbé a Fidesz szavazók (56 százalék) és a 8 általános végzettségűek (57 százalék). A vizitdíjat fizetők aránya pont akkora most, mint másfél évvel ezelőtti mérésünkkor volt, és társadalmi csoportokon belüli megoszlás sem változott. 

egeszsegugy_vizitdij_2017_03.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. március 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1054 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Commenting is not available in this channel entry.
1 / 1