Flash
21
May
SuperAdmin írta 11:22-kor

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, május 12 és 17 között, 1050 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a Magyar Nemzeti Bank és az alapítványai körüli botrányt és korrupciógyanús ügyeket, illetve ezek nyilvánosságbeli megítélését. A megkérdezettek kétharmada hallott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai körüli, kb. 260 milliárd forintot érintő botrányról, és azok körében akik hallottak róla, több mint háromnegyedük felháborítónak tartja az ügyet. Az MNB és alapítványai körüli ügyeket tízból majd' minden hatodik megkérdezett korrupciónak gondolja, és csak 14 százalék gondolja úgy, hogy nem korrupció. Az érdemben válaszolók kétharmada az ügy kapcsán az gondolja, hogy szélsőséges mértékű korrupció folyik az országban, és szintén kétharmad gondolja azt, hogy az alapítványok felesleges dolgokra, és Matolcsy Györgyhöz közel állóknak fizettek ki milliárdokat. Mindemellett az egyértelmű többség nem gondolja azt, hogy az MNB-alapítványok tisztességesen működnének, és azt sem, hogy az ügyet csak az ellenzék nagyítja fel. Tíz megkérdezettből hat gondolja azt, hogy az MNB-alapítványok körüli botrányokért elsősorban az Orbán-kormány a felelős, és tíz válaszadóból mindössze kettő mondja azt, hogy csak Matolcsy György. Mindazonáltal tíz válaszadóból hat úgy gondolja, hogy botrányok miatt Matolcsy Györgynek le kellene mondania, és csupán 16 százalék gondolja, hogy nem.

A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) hallott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai körüli, kb. 260 milliárd forintot érintő botrányról, és azok körében akik hallottak róla, több mint háromnegyedük (79 százalék) felháborítónak tartja az ügyet. Az összes vizsgált társadalmi csoport egyetért abban, hogy az ügy felháborító: leginkább az MSZP szavazók (93 százalék) és az érettségizettek (82 százalék) gondolják így. De a Fidesz szavazók körében is többségben vannak azok akik így látják: 46 százalék gondolja felháborítónak, 37 százalék ellenében.

MNB_hallott.png

Az MNB és alapítványai körüli ügyeket tízból majd' minden hatodik megkérdezett (56 százalék) korrupciónak gondolja, és csak 14 százalék gondolja úgy, hogy nem korrupció. Azok aránya, akik az ügyet korrupciónak gondolják négy százalékponttal, hibahatáron túli növekedett a két hónappal ezelőtti kutatásunkban mértekhez képest.

Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók (80 és 65 százalék) gondolják az MNB-alapítványok körüli ügyről, hogy korrupció, de még a bizonytalan szavazók sem bizonytalanok a kérdésben (57 százalék) gondolja úgy. Egyedül a Fidesz szavazok megosztottak, bár hajszálnyival körükben is többen vannak akik korrupciónak látják az ügyet: 32 százalék 31 ellenében.

A korrupcióérzékelés a többi vizsgált ügy esetében általában érdemben nem változott a két hónappal ezelőttihez képest. A MET körüli ügyeket több mint egyharmadnyi (36 százalék), a trafiktörvényt 59 százalék, a stadionépítéseket 57 százalék tartja korrupciónak - és minden ügy esetén többségben van ez a vélemény, és mindegyik ügy esetében egyedül a Fidesz szavazók az egyedüli kételkedők.

Érdemben, 7 százalékponttal, nőtt viszont a korrupcióérzékelés az Andy Vajna - TV2 ügyben, most már minden tíz megkérdezettből hat (60 százalék) korrupciónak tartja az ügyet. Ebben az esetben a Fidesz szavazók sem bizonytalanok: kétszer annyian tartják korrupciónak, mint nem (46 százalék, 23 ellenében).

Ebben a hónapban két újabb ügyet is vizsgáltunk, a Századvég-tanulmányok és a Mészáros Lőrinc körüli ügyeket. Mindkét ügyet egyértelműen korrupciónak gondolja a többség (51 illetve 54 százalék), köztük a Fidesz szavazók is.

MNB_korrupcio.png

Az érdemben válaszolók kétharmada (63 százalék) az ügy kapcsán az gondolja, hogy szélsőséges mértékű korrupció folyik az országban, és szintén kétharmad (66 százalék) gondolja azt, hogy az alapítványok felesleges dolgokra, és Matolcsy Györgyhöz közel állóknak fizettek ki milliárdokat.

Mindemellett az egyértelmű többség nem gondolja azt, hogy az MNB-alapítványok tisztességesen működnének (56 százalék), és azt sem hogy az ügyet csak az ellenzék nagyítja fel (52 százalék). A többség nem fogékony a felmentő érvekre: a válaszadók több mint fele (56 százalék) nem gondolja azt, h az alapítványok alapvetően tisztességesen működtek, és a megkérdezettek fele (48 százalék, 33 ellenében) nem gondolja azt, hogy csak egy-két esetben merülhet fel, hogy nem megfelelő helyre került a pénz. 

MNB_attitud.png

Tíz megkérdezettből hat (58 százalék) gondolja azt, hogy az MNB-alapítványok körüli botrányokért elsősorban az Orbán-kormány a felelős, és tíz válaszadóból mindössze kettő (17 százalék) mondja azt, hogy csak Matolcsy György. Ebben a kérdésben is megjelenik ez eddig tapasztalt mintázat: a Fidesz szavazókat leszámítva az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik.

Leginkább az MSZP szavazók gondolják úgy (88 százalék), hogy nem csak Matolcsy felelős a botrányokért. Míg a Fidesz szavazói körében többségben van az az álláspont, hogy ez csak a jegybankelnök ügye: egyharmaduk (34 százalék) szerint csak ő a felelős, míg egynegyedük szerint (25 százalék) az Orbán-kormány felelősségét is látja.

MNB_felelos.png

Mindazonáltal, tíz válaszadóból hat (58 százalék) úgy gondolja, hogy botrányok miatt Matolcsy Györgynek le kellene mondania, és csupán 16 százalék gondolja, hogy nem. Ebben a kérdésben is leginkább az MSZP szavazók álláspontja a legmarkánsabb (84 százalék), de a Jobbik szavazók, és a bizonytanok sem sugároznak sok kételyt (65 és 56 százalék).

A leginkább megoszottak ebben az esetben is a Fidesz szavazói, ám még az ő esetükben is többségben (39 százalék, 36 ellenében) vannak azok, akik szerint Matolcsy Györgynek le kellene mondania

MNB_matolcsy_lemond.png

Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban fokozódóan jelen vannak, és megjelennek újabb a korrupciós, és korrupciógyanus ügyek, a két hónappal ezelőtti kutatásunkban feltárt korrupcióvakság jelensége továbbra is jelen van. Bár az ügyek többségét korrupciónak gondolják a választók, az ügyek érzékelése csak minimálisan változott, és a politikai magatartást, cselekvéseket ezek csak kevéssé befolyásolják.

Hibahatáron belül változott csupán annak a megítélése is, hogy melyik kormányok idejében volt több korrupció. Bár többen lettek akik szerint a mostani, Fidesz kormány idején nagyobb a korrupció (32 százalék), és kevesebben, akik szerint az előző, MSZP kormány idején volt (13 százalék), azok aránya is növekedett, akik szerint mindkét időszakban ugyanolyan mértékű volt a jelenség (43 százalék). 

MNB_idoszak.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, az ATV Egyenes Beszéd, és a HírTV Magyarország Élőben műsorában voltak láthatók.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. május 12-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1050 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.


Commenting is not available in this channel entry.
1 / 1