Flash
13
Feb
SuperAdmin írta 07:31-kor

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 11 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az állami oktatás megítélését, és a tanárok tüntetései nyomán felmerült ügyeket. A tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozatról tíz megkérdezettből kilenc hallott, és háromnegyedük összességében egyetért a követelésekkel. A követelések közül a válaszadók a diákok túlzott terhelését, az alacsony tanári fizetéseket, a tanárok túlzott terhelését, valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését tartják a legnagyobb problémának. A megkérdezettek kétharmada szerint, ha a tanároknak sikerülne elérnie a céljaikat, összességében jobb lenne a hazai oktatás színvonala. Az oktatási rendszer állapotával a megkérdezettek több mint fele elégedetlen, és háromnegyedük szerint az elmúlt években ez romlott. A válaszadók szerint a jelenlegi állapotokért egyértelműen a kormány a felelős.

Az utóbbi hetekben komoly vihart kavart a tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozat, olyannyira, hogy mára tízből kilenc megkérdezett (91 százalék) hallott róla. A tanárok követeléseit nyitottsággal fogadja a többség, a válaszadók háromnegyede (76 százalék) összességében egyetért velük, és mindössze 14 százalék aki egyet nem értését jelezte. Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben, még a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék) is egyetért. 

oktatas_koveteles.png

A tanárok fontosabb követelését vizsgálva az látszik, hogy a válaszadók a diákokkal szemben támasztott túlzó követelményeket (38 százalék), az alacsony tanári fizetéseket (28 százalék), a túlzó tanári követelményeket (24 százalék), valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését (22 százalék) gondolják a legfontosabb problémának. A gyermektelenek és az MSZP szavazók körében ez a sorrend némileg megváltozik: ők az alacsony tanári fizetéseket tekintik a legfontosabb követelésnek (36 és 44 százalék).

oktatas_problemak.png

A tanárok komoly támogatásra számíthatnak a választóktól: a megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint összességében jobb lenne a hazai oktatás, ha a céljaik teljesülnének. Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport egyetért. Leginkább a 30 évnél fiatalabbak, és az MSZP szavazók gondolják így (77 és 78 százalék, míg legkevésbé a Fidesz szavazói (55 százalék).

oktatas_jobblesz.png

A tanárok követelésinek támogatását az is alátámasztja, hogy a tapasztalattal rendelkezők többsége (56 százalék) elégedetlen az állami oktatási rendszerben meglévő állapotokkal, míg mindössze a válaszadók egyharmada (36 százalék) elégedett legalább részben. Az elégedetlenek aránya némileg alacsonyabb, mint az egészségüggyel elégedetlenek esetében, ám fontos megjegyezni, hogy kevesebbek mindennapjait érinti ez az ügy.

Az eddigiekkel ellentétben, ezen kérdésnél van egy társadalmi csoport, aki másként gondolkodik, mint a többség: ők pedig a Fidesz szavazók. Esetükben 57 százalék az elégedettek aránya, 33 százalék az elégedetleneké. A leginkább elégedetlenek az MSZP szavazók, és a diplomások (68, illetve 67 százalék).

oktatas_elegedett.png

Az megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) szerint az utóbbi években romlott az állami oktatási rendszerben tapasztal állapotok, és itt is egyetértés mutatkozik a különböző társadalmi csoportok között. Csakúgy, mint annak a kérdésében, hogy ki a felelős a jelenelegi állapotokért. Itt teljesen egyértelmű többség (55 százalék) a Fidesz kormány, és a jelenlegi oktatási vezetést nevezte meg felelősnek. Ebben az esetben a felelősségi viszonyok még egyértelműbbek, mint az egészségügy esetében: minden más felelőst 5 százaléknyi, vagy kevesebb válaszadó említett.

oktatas_felelos.png

A kutatás eredményeiről további részletek, például a szombati tüntetéssel kapcsolatos várakozások, a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és a keddi ATV Egyenes Beszédben voltak láthatók.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. február 9-11 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

 

Commenting is not available in this channel entry.
1 / 1